Érdek, közös érdekünk, létérdekünk (külpolitika) Általában
olyan eseményre történő előzetes, a közvélemény puhítását szolgáló
pozitív klisé, amikor is Magyarország vélhetően ráfizet majd valamely,
a csatlósságból eredő kötelesség teljesítésére. Az érdeket hangsúlyozó
propaganda a nagy szövetséges nélkülözhetetlenségének motívumára is
épít, ezt kombinálja a magyar nemzeti érdek és büszkeség
elemével. Eszerint a magyar nép a maga kis voltából adódó
jelentéktelenségéből csak akkor tud kilépni - úgymond „naggyá
lenni” -, ha valamely világhatalom oldalán vesz részt annak
politikájában vagy akár háborúiban: „A népek súlyát az egyetemes
emberi érdekek, a haladás és a béke szolgálata akkor is megnöveli, ha
történetesen nem tartoznak a nagy lélekszámúak közé. Megnő ez a súly,
ha az új társadalmi rend első és vitathatatlanul világhatalommá vált
képviselőjével szoros szövetségben, együttműködésben lép egy nép a
világpolitika küzdőterére –– ezt Magyarországnak az utóbbi években
világszerte növekvő, általánossá váló elismerése ékesszólóan
bizonyítja.”2 E beszédmód töretlenül továbbélt a
rendszerváltás után is, ld. „soha nem voltak olyan lehetőségeink, mint
amilyenek a NATO/EU-tagsággal hullottak ölünkbe”, stb. Háborús
részvételünk Amerika oldalán szintén „érdekünk”, sőt
„létérdekünk”.
2 Baktai Ferenc: A moszkvai út. Népszava, 1968. június 28.

Hozzászólások
komolyan gondoltad
a nagy Baktai Ferencet? :)
Sajnos, ezzel a szócikkel önmagad karikíroztad. Így az én ellencikkemre nincs is szükség, aminek őszintén örülök.